Figyelem,felnőtt tartalom


18
Ez az oldal erősen szexuális tartalmú írásokat és képeket tartalmaz.
Ha nem múltál még el 18 éves,akkor kérlek hagyd el az oldalt.

Ide kattintva kijelentem, hogy elmúltam 18 éves, valamint beleegyezek a sütik (cookie) használatába.


Szextörténetek, erotikus történetek


Úttörő fenekelés

Beküldő:S. Zoli

A történet amit elmesélek, a nyolcvanas évek végén esett meg velem és már nagyon régóta kikívánkozik belőlem...
Huszonöt éves múltam, amikor a helyi suliban - engedve a rendszerváltás szelének - büfé megnyitását engedélyezte a nevelőtestület. Anyám volt az igazgatóhelyettes, így némi hátszéllel én és az öcsém kaptuk meg a lehetőséget. Egy kis helységet kaptunk a suli földszintjén, ott rendeztük be a kis boltot. Én délelőttönként voltam bent és intéztem a áruszállítást, az öcsém pedig délutánonként dolgozgatott.
Eleinte az iskolatejen kívül csak néhány apróságot lehetett nálunk kapni főleg szendvicseket, csokit, üdítőt. Mégis elég jól ment a bolt, vígan fenn tudtam tartani magam, az öcsémnek meg jól jött a kiegészítés az állandó munkája mellett. Ott ismertem meg a későbbi feleségemet is, aki földrajztanár és napközis nevelő volt. Pár hónapi ismerkedés után együtt vettünk ki egy kis albérletet, nem messze a sulitól.
Az általános iskolában a rendszerváltás ellenére még megvolt az Úttörő-mozgalom, bár elég erőteljesen hanyatlásnak indult. Nem volt kimondva, hogy nem kötelező, de a tanári kar nagyrésze azért elvárta hogy aki úttörő volt, az meg is maradjon annak. Így aztán ugyanúgy tartották az ünnepségeset és megemlékezéseket mint korábban, bár már nem volt olyan nagy csinnadratta és felhajtás mint az Átkos -ban.
Április negyedike volt és ezen a szép tavaszi napon, a tanulók többsége Úttörő egyenruhában jött suliba, hisz a szokásos ünnepségre készültek. Délelőtt meg is volt a kis műsorral egybekötött megemlékezés, a büfében is sokkal több árú fogyott mint máskor. Haza is kellett ugranom néhány cuccért, hogy legyen egész nap ellátmány.
Amikor visszafelé mentem az albérlettől a sulihoz, arra lettem figyelmes, hogy a suli hátsó részén, a bokrok közül két Úttörő ruhás lányka surran ki szemmel láthatóan meglógtak a suliból. Pont felém jöttek, de csak az utolsó pillanatban ismertek fel.
Én azonban már korábban megismertem őket.
Az egyikük Ildikó volt, aki a szüleivel a mi lépcsőházunkban lakott, a másik a barátnője Zsófi, aki pedig a szomszéd utcában. Mindketten hatodikosok voltak, de aki nem ismerte őket, az azt hihette, hogy legalább három-négy év korkülönbség van a lányok között. Zsófi vékonyka volt és pici - talán még 140 centi se lehetett - , két copfba font szóké hajával akár harmadikosnak is gondolhatta volna aki nem ismerte. Ellenben Ildikó a koránál sokkal fejlettebb volt. Bár magasságban alig volt nagyobb Zsófinál, de már ilyen fiatalon egész formás kis mellecskéi nőttek és szép kerek feneke volt. Hosszú fekete haját kócosra fújta a szél. Mindketten térd főlé érő sötét szoknyácskát és fehér inget viseltek és persze a vörös úttörőnyakkendőt.
Amikor felismertek persze egyből megtorpantak, de mivel én feléjük mentem - és nem volt hova bújjanak - csakhamar odaértem hozzájuk. Még mielőtt bármit mondhattak volna, kissé gúnyosan szóltam hozzájuk:
- Szervusztok lányok! Hová lesz a séta? Nektek már nincs itt semmi dolgotok?
Csak hebegni-habogni tudtak. Mindkettő rákvörös lett, szemüket a földre szegezték. Én folytattam a beszédet:
- Ejnye-ejnye, ti el akaratok lógni a suliból! Vajon mit szólnak majd a szüleitek ha ezt megtudják?
Erre egyből megeredt a nyelvük. Szinte egymás szavába vágva kérleltek, hogy ne szóljak senkinek, ilyen többet nem fordul elő, meg csak a Zsófi könyvéért akartak hazaszaladni. Én cinikusan ráztam a fejemet:
- Hát sajnálom, a szabály az szabály!
És faképnél hagytam őket. Mielőtt bementem volna a hátsó bejáraton még visszanéztem rájuk, így láttam, hogy hevesen vitatkoznak, de eszük ágában sincs visszajönni az iskolába.
Persze nem akartam őket elárulni, hisz én is sokat lógtam annak idején.
Visszatérve a suliba intéztem a dolgaimat és miután megjött az öcsém hazamentem. Előtte még dumáltam egy kicsit a barátnőmmel, aki délutánra volt beosztva, így csak késő délután ért haza.
A barátnőm nélkül elég üres volt a lakás. Elővettem egy könyvet és olvasni kezdtem. Alig pár oldalt olvastam el, amikor kopogtak az ajtón.
Meglepetésemre Ildikó állt az ajtóban. Szemét lesütve köszönt:
- Jó napot Zoli bácsi, beszélhetnék magával?
Végigmértem és beljebb invitáltam:
- Persze, gyere csak beljebb! Miben segíthetek?
A konyhában ültem le, a lány pedig az iskolatáskáját letéve szipogva beszélni kezdett:
- Kérem Zoli bácsi, ne tessék anyunak elmondani, hogy meglógtunk a suliból! Nem csináltunk még ilyet soha a Zsófival, de nem is lesz ilyen ígérem!
Miközben beszélt és rendesen végigmértem. Bár valóban alacsony lányka volt, már akkor látszott rajta, hogy csodaszép nő lesz ha felnő. Arca helyes, szemei vadítóan sötétek, sötét haja hullámosan omlott a vállára. Fehér ingecskéje alatt már akkor formás cickók dudorodtak, melltartót persze nem viselt, így átsejlett a két kis körte tökéletes formája. Szoknyája térd fölé ért és feszesen simult a combjaira.
Én néhány pillanatig csendben hallgattam, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve szólaltam meg:
- Rendben, nem szólok anyádéknak! De tudod, hogy büntetést érdemelsz...
Ildikó arcán egy kis öröm suhant át, de a büntetés hallatán elkomorult. Én folytattam:
- Láttad a Ludas Matyit a TV-ben? Tudod hogy mit kapott a Döbrögi?
A lány némán bólintott és halkan válaszolt:
- Tudom. Huszonöt botütést...
Én is bólintottam:
- Így van huszonöt botütést! Gyere ide...
Miközben kissé félszegen közelebb jött én kézbe vettem a konyha asztalon lévő műanyag légycsapót. Kicsit megsuhogtattam az arca előtt.
- Botunk az nincs, de ez is megteszi...
Összerezzent, majd én az összezárt combjaimra mutatva jeleztem, hogy hol lesz a vesszőzés helye. Kicsit teketóriázott, de aztán engedelmesen dőlt rá a combomra.
Mit ne mondjak, nem is kicsit izgatott fel a helyzet. De tovább fokoztam a szituációt. Felhajtottam a szoknyáját. Erre kicsit megrezzent, de én parancsolóan szóltam rá:
- Fogd meg a lábam, hogy le ne ess!
Ő megtette és pedig folytattam az előkészületeket. Persze addigra már megcsapott a kiscsaj illata - az a fincsi kis punciszag - , így már kezdtem elveszteni a fejem. Finoman megfogtam kétoldalt a kis bugyiját és lehúztam neki a combjára. Elém tárult a csodaszép szív alakú feneke, aminek látványától kiszáradt a szám... A lány remegni kezdett - akkor még azt hittem hogy a félelemtől...
Megfogtam a légycsapót és finoman hozzá érintettem a bőréhez és végighúztam a fenekén. Nagy levegőt vett és megfeszült, pedig még rá sem csaptam.
- Számold hangosan! - adtam ki az utasítást és elkezdtem fenekelni. Nem voltam durva, nem ütöttem nagyokat, de azért suhogott a légycsapó...
- Egy! - megfeszült és nagyokat lélegzett...
- Kettő! - összerezzent az ütéstől...
- Három! Négy! Öt! - Erősebben belemarkolt a lábamba és kapkodni kezdte a levegőt...
- Hat! Hét! Nyolc! Kilenc! Tíz! - egyre jobban remegni kezdett én pedig megéreztem, hogy elkezdett nedvesedni. De akkor még azt hittem, hogy csak a melegtől izzad...
- Tizenegy! - kicsit erősebbre sikerült ez a csapás. Alig nyögte ki az utolsó betűt...
- Tizenkettő! Tizenhárom! - oldalra néztem és a konyhaszekrényen lévő tükörben megláttam a lány arcát. Átszellemülve, lehunyt szemmel várta a következő csapást...
- Tizennégy! - az ajkába harap és a homlokát ráncolja...
- Tizenöt! Tizenhat! Tizenhét! - egyre jobban nedvesedik alul és egyre jobban remeg...
- Tizennyolc! Tizenkilenc! - háta ívbe feszül, a fenekét kinyomja. Nyitott szájjal, lihegve várja a következőt...
- Húsz! - hangja egészen mély, az ajka remeg a tükörképben...
- Huszonegy! - kapkodja a levegőt, alig bírja kinyögni a következő sorszámot...
- Huszonkettő! - halkan felsikkant, tovább remeg, zihál és nyögdécsel...
- Huszonhárom! - a válla felett hátra fordul és egyenesen a szemebe néz. Vágyakozást látok a tekintetében...
- Huszonnégy! - állom a tekintetét, miközben ő még jobban remeg, a combom már csupa lucsok a nedvétől...
- Huszonöt! - Teste megfeszül, majd ismét remegésbe fog. Lehunyja a szemét és zihálva kapkodja a levegőt. Nagyon közel van ahhoz, hogy átélje élete első orgazmusát. Nem mer megmozdulni, talán azt hiszi, hogy akkor véget ér az érzés.
Segítek neki. Finoman benyúlok a combjai közé és gyengéden szétfeszítem őket. Kis terpeszt nyit a lábaival. Benyúlok a kis puncijához. Csupa lucsok az egész. Végighúzom rajta az ujjaimat, hamar meglelem a megduzzadt csiklót. Csak egy kicsit kell dörzsölgetnem és máris elélvez a kis drága. Hangosan nyög, háta ívbe feszül, fejét hátra veti. Megduzzadt mellbimbói majd átdöfik az ingecskéjét...
Utána visszadől a combomra és percekig kapkod levegő után. Én türelmesen várok, miközben simogatom a hátát.
Végül aztán összeszedi magát és felegyenesedik. Az ölembe kuporodik és átölel, mint egy kisgyerek. Kicsit ringatom, miközben ő egy gyengéd puszit ad az arcomra.
Felém fordul és a szemébe nézek. Egy pillanatig elgondolkodok, hogy megcsókoljam, de megemberelem magam és legyűröm a késztetést. Csak megsimogatom az arcát és mosolyogva szólok hozzá:
- Ugye nem lógsz többet a suliból?
Ő erre hangosan felnevet, ad még egy puszit és lekászálódik az ölemből. Még mindig remegnek a lábai, haja csapzott, ruhái nedvesek-izzadtak-lucskosak. Még jó, hogy nem kell messzire mennie, csak pár emelettel feljebb és már otthon is van.
Felrángatja a bugyikáját, tekintetében elégedettséget látok. Nem szól, csak mosolyog miközben felveszi az iskolatáskáját a padlóról.
Mielőtt kinyitnám neki az ajtót még egyszer átölel és halkan csak annyit súg a fülembe:
- Köszönöm!
Hihetetlen élmény volt, amit később egyetlen nővel sem éltem át. Soha nem hittem volna ez előtt, hogy egy lányt ennyire felizgat ha elfenekelik. Persze ma már tudom, hogy van aki erre izgul fel, de az akkor nekem teljesen új volt.
Később persze sokszor láttam a suliban vagy a lépcsőházban Ildikót, de tovább nem szövődött ez a kaland. De bármikor ha megláttam mindig egy jóleső érzés fogott el amiatt, hogy én repítettem fel először a csúcsra ezt a lányt, még ha nem is a szokásos módon...


Tetszett ez a szex történet? A véleményed számít!
Tetszik (37)        Nem tetszik (17)



Szólj hozzá a chaten, ha beszégetni szeretnél a történetekről!

Szólj hozzá!


Neved:

Hozzászólás:

Írd be a képen látható számot:





2018-02-22 07:04:27
Zsoca
Kicsit hosszú a bevezetés, de amúgy nem rossz kis story, kár hogy nem volt folytatás ;)


Ezt a szex történetet 5338 X olvasták el.